A hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásainak vizsgálata a szervezett bűnözés elleni fellépés tükrében

Cél: Bűn nem maradhat büntetlenül – tartja a mondás. A szervezett bűnözői csoportok tevékenységeinek állandó változása miatt kiemelt rendőrségi feladattá vált azok bomlasztása, illetve felszámolása. A szervezett bűnözés elleni fellépést segítik elő többek között a hazai jogszabályok is, ezek között a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény olyan fejezetei, ami a titkos információgyűjtést 2018. július 1-jétől, a törvény kihirdetésétől alapjaiban megváltoztatta. Ezért annak a gyakorlati, jogalkalmazói megjelenése, új lehetséges szervezeti modellje, továbbá az Európai Unió más tagállamaiban kialakított megoldásainak összehasonlítása nélkülözhetetlen. A szerző tanulmányával kifejezetten a Be. törvény jogalkalmazói gyakorlatát kívánja vizsgálni a bűnügyi felderítés területén, különösen a jogászi hivatásrendek, az ügyészség és a nyomozó hatóság szemszögéből, mivel a büntetőeljárás mindennapi alkalmazása során merülhet fel számos olyan jelenség, ami a lehetséges problémákra rávilágíthat. Kutatási kérdésként került megfogalmazásra, hogy hazánkban a szervezett bűnözés elleni fellépést mennyire segítették elő a hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásai? Módszertan: Az alkalmazott kutatási módszerekkel a cél, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja bemutatásra kerüljön. A tanulmány tartalmaz többekközött leíró elemzést, fogalmi, jogintézményi és szervezeti vonatkozásban, illetve joggyakorlat-elemzést és jogszabályelemzést. A kutatás alapját képezi egy esettanulmány, amelyben jelenleg is nyomozás folyik emberkereskedelem bűntett elkövetése miatt, illetve az Európai Unión belüli tagállamok mint részes felek közös nyomozó csoport felállításáról állapodtak meg. Az esettanulmány által lesz lehetőség arra is, hogy a nemzetközi bűnügyi együttműködés kapcsán megjelenő esetleges akadályok megfigyelésre kerüljenek, ehhez kapcsolódik még a koronavírus-járvány idején felmerülő egyéb akadályozó tényezők feltárása. Az esettanulmány elemzését megelőzően spontán interjúk készítésére is sor került rendőri és igazságügyi oldalról is. A rendőri oldalt tekintve felderítőkkel, igazságügyi oldalról pedig ügyészekkel készültek az interjúk. A kutatás során a szerző kitekintést tesz az Európai Unió más tagállamai által kialakított eljárásokra is. Megállapítások: A hazai büntetőeljáráson belül a leplezett eszközök megjelenése, átalakítása – a tanulmány kapcsán készült kutatás szerint – eltérően mutatkozik a rendőri és az ügyészi oldalon. A közös nyomozó csoport hatékonysága a gyakorlatban több szempontból is jól nyomon követhető. A nemzetközi érintettségű ügyekben az eljárásjogi akadályok kiküszöbölésére, illetve a nemzetközi bűnügyi és igazságügyi együttműködés kapcsán is számos előnyt jelent, ha a tagállamok közös nyomozó csoport felállításában állapodnak meg. Érték: A tanulmányban megállapítottak alkalmasak lehetnek a gyakorlatban dolgozó nyomozó hatóságok tagjai számára, akik nemzetközi vonatkozású ügyekben érintettek, illetve az ügyészség számára is egyfajta keresztmetszetet nyújt a jelenlegi helyzetről, további cél, hogy a leírtak megfontolásra kerüljenek. Mindemellett a tanulmány kitekintést is nyújt a nemzetközi bűnügyi együttműködés megvalósulására a koronavírus-járvány idején.Alternate : Aim: Crime cannot go unpunished – so the saying goes. The ever-changing activities of organised crime groups have made disrupting and dismantling them a priority for the police. Among other things, the fight against organised crime is facilitated by domestic legislation, including the chapters of Act XC of 2017 on the Code of Criminal Procedure, which fundamentally changed the collection of secret information from 1 July 2018, when the Act was promulgated. Therefore, its practical and law enforcement manifestation, its new possible organisational model, as well as the comparison with the solutions developed in other EuropeanUnion Member States are indispensable. The author with her study specifically intended to examine the practice of the application of the Criminal Procedure Act in the field of criminal investigation, in particular from the perspective of the legal professions, the prosecution and the investigating authority, since the everyday application of criminal procedure may give rise to a number of phenomena that may highlight potential problems. A research question was formulated: to what extent has the fight against organised crime in Hungary been facilitated by certain changes in the existing Criminal Procedure Act? Methodology: The aim of the research methods used is to demonstrate the consistency of theory and practice. The study includes, inter alia, descriptive analysis in conceptual, institutional and organisational aspects, as well as case law analysis and legislative analysis. The research is based on a case study of an ongoing investigation into the crime of trafficking in human beings and the fact that Member States within the European Union have agreed to set up a joint investigation team as parties to the case. The case study will also provide an opportunity to monitor possible obstacles to international criminal cooperation, including the identification of other obstacles that may have arisen during the coronavirus epidemic. Prior to the analysis of the case study, spontaneous interviews were also conducted with police and judicial authorities. Interviews were conducted with investigators on the police side and prosecutors on the judicial side. In the course of the research, the author also looks at the procedures developed in other EU Member States. Findings: The emergence and transformation of disguised instruments in domestic criminal proceedings – according to the research carried out for the study – differs between the police and the prosecution. In practice, the effectiveness of the joint investigation team can be traced in several ways. In cases with an international dimension, there are a number of advantages to be gained from Member States agreeing to set up a joint investigation team, both in terms of removing procedural obstacles and in terms of international criminal and judicial cooperation. Value: The findings of the study may be useful for practitioners in the investigative authorities involved in cases with an international dimension, as well as for the prosecution service, to provide a cross-section of the current situation, with the additional aim of giving the issues described here some consideration. In addition, the study also provides an insight into the implementation of international criminal cooperation in the period of the coronavirus epidemic.

Gondolatok a 150 éves tűzoltóság új kihívásairól a koronavírus-járvány kezelése kapcsán

Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől.Alternate : Founded in 1953 and now in its seventieth year, the jubilee edition of the academic journal Belügyi Szemle, entitled "70 years, 70 thoughts", features essays by invited authors.

A COVID–19-járvány első két hullámának hatása a rendészeti hallgatók alkohol és koffeinfogyasztására, valamint dohányzási szokásaira

Cél: A tanulmány célja a COVID–19-járvány első két hullámának, valamint a bevezetett járványügyi intézkedések, és a magyar rendészeti hallgatók alkohol- és koffeinfogyasztása, illetve dohányzási szokásainak változása közötti összefüggések vizsgálata. Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) rendészeti hallgatói körében (N=556). A vizsgálati minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77). Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia első hullámának ideje alatt az alkoholt fogyasztó rendészeti hallgatók 9%-ánál, az alkalmi és rendszeres dohányzók 25%-ánál, míg a koffeines italt fogyasztók 13,5%-ánál nőtt a fogyasztás mértéke. A fogyasztás mértékének változásában egyik szer esetében sem volt szignifikáns különbség a férfiak és a nők között (palkohol=0,452471;pdohányzás=0,532113;pkoffein=0,059011;p>0,05). Az alkalmi és a rendszeres alkoholfogyasztók, valamint dohányosok körében ugyanakkor a szerhasználat mértékének változása és a meglévő fogyasztói mintázat között szignifikáns volt az összefüggés. A rendszeres alkoholfogyasztók körében 5,7-szer nagyobb arányban fordult elő a fogyasztás mértékének növekedése a pandémia ideje alatt, mint az alkalmi fogyasztók között (25,0% vs.4,4%). A napi dohányosok körében is csaknem kétszer nagyobb volt a szerhasználat mértékének növekedése az alkalmi dohányosokhoz viszonyítva (30,8 vs. 16,7%). Eredményeink azt mutatják, hogy a rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás mértékének növekedését elsősorban a távolléti oktatás bevezetésével megnövekedett strukturálatlan szabadidő ( =3,12;SD=1,454), az elrendelt rendvédelmi szolgálat ( =2,81;SD=1,515), illetve a lezárásokkal fokozódó szorongás ( =2,75;SD=1,437) eredményezte. Továbbá a különleges jogrend idején elrendelt rendvédelmi szolgálat szerepet játszhatott a dohányzás ( =3,81;SD=1,601) és a koffeinfogyasztás ( =3,86;SD=1,632) mértékének növekedésében is. Ezzel együtt viszont a társas interakciók csökkenésének mindhárom pszichoaktív szer fogyasztásának visszaesésében meghatározó szerepe lehet. Érték: A COVID–19-járvány első hullámának egyik legmeghatározóbb következménye a fiatal felnőttek körében az volt, hogy az egyetemek világszerte távolléti, online oktatásra álltak át. Az egyetemi hallgatók, így a rendészeti felsőoktatás hallgatói is számos kihívással kerültek szembe. Ezek különböző formában befolyásolták az alkohol- és koffeinfogyasztás, valamint a dohányzás mértékét.Alternate : Aim: The aim of this study is to investigate the relationship between the first two waves of the COVID–19 epidemic and the introduced epidemiological measures and the changes in alcohol and caffeine consumption and smoking habits among Hungarian law enforcement students. Methodology: Cross-sectional, questionnaire-based survey was conducted among law enforcement students (N=556) at the University of Public Service Faculty of Law Enforcement (UPS FLE). The study sample (N=180) was 57.2% male (n=103) and 42.8% female (n=77). Findings: The results show that during the first wave of the pandemic, 9% of law enforcement students, who consumed alcohol, 25% of occas ional and regular smokers and 13.5% of caffeinated drinkers increased their consumption. There was no significant difference between male and female in the consumption of any of these drugs (palcohol=0.452471;psmoking=0.532113;pcaffeine=0.059011;p>0.05). However, among occasional and regular alcohol users and smokers, there was a significant association between changes in the level of substance use and existing patterns of consumption. Regular drinkers were 5.7 times more likely to increase their consumption during the pandemic than occasional drinkers (25.0 vs. 4.4%). Daily smokers also showed a nearly two-fold increase in substance use compared to occasional smokers (30.8% vs. 16.7%). Our results suggest that the main reason for increase in alcohol consumption among law enforcement students were primarily due t o the increased unstructured leisure time ( =3.12;SD=1.454), the required law enforcement duty ( =2.81;SD=1.515), and the increased anxiety caused by lockdowns ( =2.75;SD=1,437). Furthermore, required law enforcement duty may also have played a role in the increase in smoking ( =3.81;SD=1.601) and caffeine consumption ( =3.86;SD=1.632). However, the reduction in social interactions may play a crucial role in the decrease of use of all three psychoactive substances. Value: One of the most striking consequences of the first wave of the COVID–19 epidemic among young adults was the introduction of online education in universities worldwide. University students, including law enforcement students, have faced many challenges. These influenced alcohol and caffeine consumption and smoking in different ways.

Pandémia, bűnözés, bűnügyi hírszerzés

Cél: A globális világjárvány, a COVID–19 társadalomra, bűnözésre és a bűnügyi hírszerzésre gyakorolt hatásainak a vizsgálata hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. Módszertan: A tanulmány a vizsgált témakört elsősorban külföldi szakirodalmak, Europol elemzések összehasonlítása alapján hajtja végre, de a hazai bűnözési trendek egy szegmensét is vizsgálja statisztikai adatok összehasonlító elemzésével. Megállapítások: A tagállamok bűnügyi hírszerző rendszereire és eljárásaira is hatással volt, van, és a közeljövőben továbbra is jelentős hatással fog bírni a pandémia. A bűnözés és a szervezett bűnözés online térbe történő intenzívebbé válása a nyomozók kiberbűnözés elleni képzésének fontosságát, és a szervezett bűnözés elleni egységek kiberbűnözés elleni tevékenységének megerősítését vonja magával. Érték: A tanulmány bemutatja a szervezett bűnözés aktuális alakulását, várható trendjeit a pandémia hatására, valamint a hazai felderítési rendszer egyes lehetőségeit és következtetéseket, javaslatokat fogalmaz meg.Alternate : Aim: Examining the effects of the global pandemic, COVID–19, on society, crime and criminal intelligence, both domestically and internationally. Methodology: The Hungarian study examines the topic primarily on the basis of a comparison of foreign literature and Europol analyzes, but it also examines a segment of crime trends with a comparative analysis of statistical data. Findings: Member States’ criminal intelligence systems and procedures have been, are and will continue to be significantly affected by the pandemic. The intensification of crime and organized crime online implies the importance of training investigators against cybercrime and strengthening the anti-cybercrime activities of anti-organized crime units. Value: The study presents the current development of organized crime, its expected trends as a result of the pandemic, and formulates some possibilities and conclusions, recommendations for the domestic criminal intelligence system.

Adat az adatról, azaz a metaadatok elemzésének lehetőségei, különös tekintettel a szervezett bűnözésre

Cél: A tanulmányban a metaadatokat mint a bűnügyi nyomozás során beszerzendő digitális nyomokat vizsgáljuk. A metaadatok meghatározását és kategorizálását követően megismerhetjük azok keletkezésének mechanizmusát, összegyűjtésének és rögzítésének fontosságát. Tanulmányunk célja rámutatni arra, hogy a szervezett bűnözői körök azon célkitűzése, hogy a tevékenységükre utaló nyomokat a bűnüldöző szervek elől elrejtsék, nem járhat sikerrel, hiszen az összes metaadatot nem tudják megsemmisíteni. Módszertan: Kutatásunk során a hazai és nemzetközi szakirodalmat vettük górcső alá annak megállapítására, hogy a különböző országokban egységesen értelmezett és alkalmazott módszerek és eszközök hatékonyan bevethetők-e a szervezett bűnözői körök elleni harcban. Választ kerestünk továbbá arra is, hogy ezen módszerek és eszközök alkalmasak-e arra, hogy valamennyi metaadatot kinyerhessük és eredményesen felhasználhassuk a nyomozások és bizonyítás során. Megállapítások: A titkos információgyűjtés, a leplezett eszközök alkalmazása, a nyílt forrású információszerzés, az egyes nyomozási cselekmények alapján számos információ, adat jut a hatóságok birtokába. Ezek értékelése mellett azonban egyre fontosabb szerep hárul a metaadatok elemzéséből kinyert újabb információk feldolgozására, azokat önállóan és a rendelkezésre álló összes információ, adat kontextusában is elemezve. A metaadatokból kinyert információk segítséget nyújthatnak többek között a szervezett bűnözői körök összetételére, tagjaira, tevékenységi körére vonatkozóan, melyek szintén az egyes elemzési formák önálló vagy kombinált alkalmazásával dolgozhatók fel. Érték: A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a COVID–19 okán előállt helyzet is egyértelműen igazolja hipotézisünket, amely szerint az elkövetői körök tevékenységi területe egyre inkább a kibertérbe helyeződik át. A közeljövőben további kutatások várhatók a témában, hiszen minden bűnüldöző szervnek és a társadalom egészének is jól felfogott közös érdeke a szervezett bűnözés elleni egyre hatékonyabb fellépés.Alternate : Aim: In this study we examine metadata as digital traces to be obtained during a criminal investigation. After defining and categorizing metadata, we can learn the mechanism of its generation, the importance of collecting and capturing it. The aim of our study is to point out that the goal of organized criminal circles to hide traces of their activities from law enforcement is not successful, as not all metadata can be destroyed. Methodology: In the course of our research, we examined the domestic and international literature to determine whether the methods and tools uniformly interpreted and applied in different countries can be used effectively in the fight against organized crime. We are also looking for an answer to whether these methods and tools are suitable for extracting and effectively using all metadata in investigations and evidence. Findings: The collection of secret information, the use of covert means, the acquisition of open source information, and a number of information and data come into the possession of the authorities on the basis of individual investigative acts. However, in addition to the evaluation of these, it is becoming increasingly important to process the new information extracted from the analysis of metadata, analyzing it independently and in the con text of all available information and data. The information extracted from metadata can help, among other things, with the composition, members and scope of activities of organized criminal groups, which can also be processed using individual or combined forms of analysis. Value: The topicality of the topic is unquestionable, as the situation caused by COVID–19 clearly confirms our hypothesis that the field of activity of the perpetrators is increasingly being transferred to cyberspace. Further research on the subject is expected in the near future, as it is in the common interest of all law enforcement agencies and society as a whole to take more effective action against organized crime.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Tizennegyedik Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Kongresszusa;a Kiotói Nyilatkozat

Cél: Az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) – a COVID–19-járvány miatt 2020-ról elhalasztott – Tizennegyedik Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Kongresszusát 2021. március 7–12. között tartották Japánban, Kiotóban. A tanulmány célja az ENSZ bűnözés kérdéskörével kapcsolatos intézményeinek és korábbi bűnmegelőzési kongresszusainak vázlatos áttekintése, valamint a Tizennegyedik Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Kongresszus fő dokumentumának, a Kiotói Nyilatkozatnak a részletes bemutatása és értékelése. Módszertan: A tárgykör alapvető nemzetközi forrásainak feldolgozása, szakirodalom-kutatás, dokumentumelemzés. Megállapítások: Az ENSZ bűnözéssel és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó intézményeinek kiemelkedő jelentőségű fórumai a bűnmegelőzési kongresszusok. A Tizennegyedik Kongresszus kapcsolódik az „ENSZ Fenntartható Fejlődés Programja, az Agenda 30” keretrendszerhez. A Kiotói Nyilatkozatból megállapítható, hogy az ENSZ és vonatkozó intézményei a bűnözést komplex jelenségnek és nem csupán közbiztonságot fenyegető veszélynek tekintik. Érték: A Kiotói Nyilatkozat rámutat arra, hogy a bűnözésre való reagálásban egyaránt fontos a jogállami követelmények szerint működő büntető igazságszolgáltatás, a helyi sajátosságokhoz igazodó bizonyítékalapú bűnmegelőzési stratégia, valamint a nemzetközi együttműködés, úgy a büntető igazságszolgáltatás, mint a prevenció területén.Alternate : Aim: The United Nations (UN) Fourteenth Congress on Crime Prevention and Criminal Justice – postponed from 2020 due to the COVID–19 – was held from 7 to12 March 2021 in Kyoto, Japan. The aim of the study to outline the UN’s institutions on crime problem and previous crime prevention congresses, as well provides an overview and assessment of the most important document of the UN Fourteenth Congress, the Kyoto Declaration. Methodology: Processing of the basic international legal sources of the subject, academic literature research, document analysis. Findings: Crime prevention congresses are significant forums for UN crime and criminal justice related institutions. The Fourteenth Congress is linked to the „Transforming our world. The 2030 Agenda for Sustainable Development” framework. It can be seen from the Kyoto Declaration that the relevant UN institutions consider crime to be a complex phenomenon and not just a threat to public security. Value: The Kyoto Declaration emphasizes the importance of a criminal justice based on rule of law, an evidence-based crime prevention strategy tailored to local specificities, and international cooperation in the field of both criminal justice and prevention.

Az (új) általános szabálysértési hatóság és a pandémia

Cél: A szabálysértési jogterületen jelentős változások következtek be az elmúlt másfél évben. A leglényegesebb, hogy 2020. március 1-jétől a rendőrség lett az általános szabálysértési hatóság. A rendőrségen belül az igazgatásrendészeti szolgálati ág látja el a szabálysértési hatósági feladatokat. Ez a másfél ezer ember óriási ügyszámmal dolgozik, melyet a 2020. év elején hazánkat elért pandémia tovább növelt. A tanulmány célja rámutatni arra, hogy a pandémia minként befolyásolta a szabálysértési jogalkotást, milyen nehézségeket okozott a jogalkalmazó szervek számára, és minként sikerült az újszerű és megnövekedett feladatokat megoldani és hozzájárulni hazánk pandémia elleni eredményes védekezéséhez. Módszertan: A szerző az egykori gyakorlati szakember, az egyetemi oktató és a védekezésben aktívan részt vevő rendőrtiszt szemével egyaránt vizsgálja a témát. A jogszabályváltozások nyomon követése, a statisztikai adatok elemzése, a személyes tapasztalatok, illetve a szabálysértési előadókkal történő konzultációk révén született meg a tanulmány. Megállapítások: A pandémia elleni védekezés érdekében hozott intézkedések betartatásában elévülhetetlen érdemeket szereztek a rendőrség igazgatásrendészeti osztályain dolgozó szakemberek. Az általános szabálysértési hatósággá válás miatt megnövekedett feladatokkal egyidőben kellett a védekezés feladatait is megoldani. Annak ellenére, hogy ez 70%-kal (!) növelte az egyébként is túlterhelt állomány leterheltségét, a szabálysértési szakterületen szolgálatot ellátók magasfokú szakmai felkészültséggel, precizitással látták el szolgálati feladataikat. Érték: A tanulmány rávilágít a szabályozás újszerűségére, a felmerült problémákra és azok lehetséges megoldásaira. Fontos ez, mert amikor jelen sorok íródnak már a COVID–19-járvány negyedik hulláma éri el hazánkat.Alternate : Aim: The area of infringement law has undergone significant changes in the last year and a half. The most significant is that from 1 March 2020, the police became the general infringement authority. Within the police, the branch of the administrative police service performs the duties of an offense authority. These one and a half thousand people work with a huge number of cases, which has been further increased by the pandemic that hit our country in early 2020. The aim of the study is to show how the pandemic has influenced the infringement legislation, what difficulties it has caused for law enforcement bodies, and how the new and increased tasks have been solved and contributed to the effective protection of our country against the pandemic. Methodology: The author examines the subject through the eyes of a former practitioner, a university lecturer and a police officer actively involved in the defence. The study was was carried out through the monitoring of changes in legislation, analysis of statistical data, personal experience and consultations with offence rapporteurs. Findings: Experts working in the police’s administrative police departments have earned invaluable merits in enforcing the measures taken to prevent the pandemic. The tasks of defense had to be solved at the same time as the increased tasks due to becoming a general infringement authority. Despite the fact that this increased the workload of the already overburdened staff by 70% (!), the staff on duty in the area of infringements carried out their duties with a high level of professionalism and precision. Value: The study highlights the novelty of the legislation, the problems encountered and possible solutions. This is important because when the present lines are written, the fourth wave of the COVID-19 epidemic is already reaching our country.

Az intézkedéstaktika tantárgy online oktatásának tapasztalatairól

Cél: A cikk az intézkedéstaktika mint rendészeti felsőoktatási tantárgy digitális oktatásának tapasztalatait mutatja be. Módszertan: Az elmúlt évtized történelme alapján kijelenthető, hogy globális, regionális és hazai szinten is folyamatosan változó kihívások elé kerülnek a rendészetben szolgálatot teljesítők. Ezen megváltozott kihívásokra a hazai rendészeti szervezetek kiképzési metodikája, eszközrendszere, különös figyelemmel a lőkiképzésre és az intézkedéstaktikára csak korlátozottan, sokszor több éves késéssel reagál. A koronavírus-világjárvány is egy az ilyen jellegű, korábban nem tapasztalt kihívásokból, erre a közigazgatásnak, a rendészetnek, így a rendészeti felsőoktatásnak is gyors és adekvát választ kellett adnia. A tanulmány rövid betekintést nyújt az intézkedéstaktika mint rendészeti felsőoktatási tantárgy tartalmi elemeibe, oktatásának specialitásaiba, valamint a digitális oktatás tantárgyspecifikus lehetőségeibe és korlátaiba. Hallgatói elégedettségi kérdőív adatainak elemzésén keresztül összegzi a digitális oktatás eredményeit, hiányosságait. Javaslatot tesz a tantárgy fejlesztési irányainak meghatározására. Megállapítások: A rendészeti felsőoktatásban részt vevő nappali tagozatos hallgatók részére kidolgozott online tananyag hasznos ismeretek közvetítésére volt alkalmas. Az intézkedéstaktika tantárgy nem oktatható kizárólag online, a gyakorlati foglalkozásokan való részvétel elengedhetetlen. Érték: A tanulmány témája korábbi vizsgálat tárgyát nem képezte, az abban szereplő megállapítások, következtetések a tantárgyfejlesztésben hasznosítható adatokat, információkat tartalmaznak.Alternate : Aim: The article presents the experience of digital education of use-of-force tactics as a law enforcement higher education subject. Methodology: Based on the history of the past decade, it can be stated that those serving in law enforcement are facing ever-changing challenges at global, regional and domestic level. The training methodology and equipments of law enforcement organizations respond to these changed challenges – with special attention to firearms training and use of force tactics – only with limited and often several years of delay. The coronavirus pandemic is also one of these never-seen-before challenges, and the public administration, law enforcement, and thus law enforcement higher education had to respond quickly and appropriately. The study provides a brief insight into the content of use-of-force tactics as a law enforcement higher education subject, the specialties of its education, and the subject-specific possibilities and limitations of digital education. It summarises the results and shortcomings of digital education through the analysis of student satisfaction questionnaire data. It proposes to define the directions of the development of the subject. Findings: The online curriculum developed for full-time students in law enforcement higher education was suitable for transfering useful knowledge. The use-of-force tactics as a subject cannot be taught exclusively online, participation in practical sessions is essential. Value: The issue was not the subject of a previous study, the findings and conclusions contained therein contain data and information that can be used in the development of the subject.

Az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitikájának bemutatása

Cél: Jelen cikk célja, hogy bemutassa az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitikáját, megvizsgálja a COVID–19 helyzetet és értékelje a vírus által okozott világjárvánnyal kapcsolatos segítségnyújtási intézkedéseket, a hatékonyságot. Módszertan: Elemzi a jövőbeli fejlesztési igényeket és a lehetőségeket a megelőzés, felkészülés, reagálás vonatkozásában. Ennek érdekében az Európai Unió honlapján található infografikai ábrák és a feltüntetett adatok elemzése mellett, az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságának napi jelentéseit, az Európai Bizottság adatait vizsgálták meg a szerzők. Megállapítások: Az adatok alapján megállapítható, hogy az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmusán keresztül globálisan nyújt segítséget, még a COVID–19 járványügyi helyzetben is, mikor a koronavírus mindegyik uniós tagállamot időben és térben egyszerre sújtotta. Érték: A kollektív együttműködés hiányosságai a válság első évében igazolták azt, hogy a fenyegetések kezelésére irányuló erőfeszítések hatékonyságát növelni kell, a tagállamok közötti segítségnyújtási hajlandóságot, képességeket, kapacitásokat erősíteni, fejleszteni szükséges.Alternate : Aim: The article aims to present the humanitarian aid and civil protection policy of the European Union;examines the COVID–19 situation and evaluates the effectiveness of the measures taken in response to the pandemic caused by the virus. Methodology: It analyses future development needs and opportunities in terms of prevention, preparedness and response. In order to accomplish this, in addition to analysing the infographic figures and data on the original website of the European Union, the authors studied the daily reports of the European Directorate-General for Civil Protection and Humanitarian Aid, as well as reports of the European Commission. Findings: The data show that the European Union is providing global assistance through its civil protection mechanism, even in the epidemiological situation of COVID–19 – all during a time when the coronavirus has affected all EU Member States simultaneously, regardless of time and place. Value: The shortcomings of its collective co-operation in the first year of the crisis confirmed the need to increase the effectiveness of efforts to address the threats, to strengthen and develop the willingness, capabilities and capacities of the Member States to provide assistance.

Nemzetközi Rendészeti Figyelő V

A rovat célja ezúttal a rendészeti igazgatás külföldi szakirodalmából olyan témák felvillantása, amelyek részben működési és szervezeti kérdések, részben pedig hagyományosnak mondható kriminológiai tematikák. Természetesnek kell tekinteni, hogy a COVID–19 harmadik évében változatlanul aktuális a járvány elleni küzdelem. A szerkesztés módszere ebben az esetben is az európai és a tengeren túli rendészeti profilú szakfolyóiratok áttekintése abból a szempontból, hogy az előzőekben meghatározott területeket érintő publikációk kiválasztásra kerüljenek. Az elkészült recenziók főbb megállapításai megerősítik a rendészeti igazgatásnak azokat a főbb törekvéseit, amelyek a 21. század harmadik évtizedét jellemzik. Ide sorolható a rendőrségi szervezetek reform értékű fejlesztése, a környezet- és klímavédelem feladatainak közbiztonsági összefüggései a digitális világ biztonságra gyakorolt hatásai. A rovat fő értéke az, hogy a recenziók a nemzetközi rendészeti szakirodalom legújabb termékeiből széles körű és szakszerű áttekintést adnak, biztosítva azt, hogy az érdeklődők az eredeti forrásokhoz is hozzáférhessenek. A rendőrségek működésének legérzékenyebb területe a jogsértő hatósági fellépések határozott elutasítása, a rendészeti eljárások jogszerűségének garanciákkal történő biztosítása, a kegyetlen-megalázó bánásmód leleplezése csakúgy, mint a közszolgálatra méltatlanná váló személyek testületből való eltávolítása. Lippai Zsolt recenziója azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a törvényesség érvényre juttatásában a tüneti kezelések helyett a rendészeti szervezetek reformja hozhat megnyugtató eredményeket. A kutatói érdeklődésnek egy szokatlanul új irányát ismerhetjük meg a közjavak fogalmát körüljáró tanulmányból, amelyet Zsákai Lénárd ismertet. Az Európai Unió és az egyes tagországok számára egyaránt fontos a biztonság, mint alapvető közjó, amit világosan el kell választani a magánjavaktól. Utóbbiak ugyanis jellemzően piaci mechanizmusokon keresztül hasznosulnak. Nemzetközi szinten, ahol az államok kollektívája – a kölcsönös biztonság mellett – olyan közjavakra építheti az integrációt, mint a jogállamiság intézményei, az egészségügy, a honvédelem a környezettudatosság és klímavédelem, meg kell találni a nemzeti és az uniós szintű cselekvés leggyümölcsözőbb útjait. A bűnmegelőzésnek a digitális térben megvalósítható új lehetőségeiről számol be Kalmár Ádám recenziója, amelyből a számítógéppel támogatott kockázatelemzés hollandiai módszereibe kaphatunk áttekintést. Fekete Csaba a szlovák önkormányzati rendőrség jogszabályi alapjait és működését mutatja be. Az Egyesült Államokat és Spanyolországot érintő kutatásra alapozva az illegális kábítószerpiac digitális térben bekövetkezett helyfoglalásáról tudósít Nagy Ivett munkája. Dulai Péter a sorozatgyilkosságok ausztráliai történetét áttekintő tanulmányt elemez. Herczeg Mónika a COVID–19-járvány elleni küzdelemnek a francia, illetve a holland kormány által követett stratégiai és taktikai lépéseit elemző tanulmányra hívja fel az olvasók figyelmét.Alternate : This time, the aim of the column is to highlight topics from the foreign literature on law enforcement administration, which are partly operational and organisational issues and partly traditional criminological topics. It should be taken for granted that, in the third year of COVID–19, the fight against the epidemic remains topical. The editorial method used in this case again is to review European and overseas law enforcement journals in order to select publications in the areas identified above. The main findings of the completed reviews confirm the major aspirations of the law enforcement administration that characterize the third decade of the 21st century. These include the reform-o iented development of police organisations, the public security context of environmental and climate protection tasks, and the impact of the digital world on security. The main value of the column is that the reviews provide an extensive and professional overview of the latest international law enforcement literature, ensuring that those interested also have access to the original sources. The most sensitive area in the operation of police forces is the firm rejection of unlawful actions by the authorities, the guarantee of the legality of police procedures, the unveiling of cruel and degrading treatment, and the removal of persons who become unworthy of the civil service. Zsolt Lippai’s review also makes it clear that the reform of law enforcement organizations can bring reassuring results in enforcing the rule of law instead of symptomatic treatments. We can learn about an unusual new direction of research interest from the study surrounding the concept of public goods, which is described by Lénárd Zsákai. For both the European Union and individual Member States, security is an essential public good that must be clearly separated from private goods. The latter are typically exploited through market mechanisms. At international level, where the collective of states, – in addition to mutual security – can build integration on public goods such as the rule of law, health, defence, environmental awareness and climate protection, the most fruitful ways to act at national and EU level need to be found. Ádám Kalmár’s review reports on the new possibilities of crime prevention in the digital space, from which we can get an overview of the Dutch methods of computer-assisted risk analysis. Csaba Fekete presents the legal basis and functioning of the Slovak municipal police. Based on research in the United States and Spain, the work of Ivett Nagy reports on the seizure of the illegal drug market in the digital space. Péter Dulai analyses a study reviewing the history of serial killings in Australia. Mónika Herczeg draws readers’ attention to a study analysing the strategic and tactical steps taken by the French and Dutch governments to combat the COVID–19 epidemic.

Járványszótár: A világjárványhoz köthető szavak és kifejezések

A témájában, műfajában és nyelvezetében is egyedi alkotás a koronavírus-járvány első hullámának ideje alatt készült. A szerző kutatói alkotásának elméleti háttere kiválóan illeszkedik a Patyi-féle „egyetemi háromszög” modellhez, mely alapvetően az egyetemi működést egy hármas tevékenységrendszerben illusztrálja (kutatás–oktatás–tananyagkészítés), illetve Paavola és Hakkarainen (2005) trialogikus modelljéhez, amely az együttműködés kompetenciájával lehetőséget teremt a tanulók kreativitásának fejlesztésére, motivációjának magas szinten tartására, a munkaerőpiac által megfogalmazott kompetenciák fejlesztésére, és az élményalapú tanítás-tanulás kivitelezésére. A szerző a korpuszalapú szótárkészítés módszerével zárt és nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőíves adatfelvételt alkalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatóinak körében. Emellett a Facebook közösségi oldalon regisztrált ismerősi körére is kiterjesztette a kutatást. Az említett elméleti háttérre épülő szó- és kifejezésgyűjtemény 96 oldal terjedelmű, 403 koronavírus-járvánnyal és karanténhelyzettel kapcsolatos, az első hullám ideje alatt leggyakrabban előforduló angol nyelvű szót, szószerkezetet, kifejezést és neologizmust, valamint azok meghatározásait tartalmazza.Alternate : The unique work in its subject matter, genre and language has been prepared during the first wave of the coronavirus epidemic. The theoretical background of the author’s research work is perfectly adjusted to Patyi’s „university triangle” model, which basically illustrates the operation of the university in a triple system of the activities (research–education–curriculum development) and Paavola and Hakkarainen’s trialogical model (2005), which creates an opportunity with the competence of cooperation to develop students’ creativity, to keep their motivation at a high level, the competencies demanded by the labour market, and to provide experiential teaching-learning. Using corpusbased dictionary method a questionnaire survey was used with closed and open questions among the students who have been learning English for law enforcement at the University of Public Service, Faculty of Law Enforcement. The author’s acquaintances registered on Facebook social media platform were also involved in the research. The 96-page collection of words and phrases collection based on the theoretical background we have introduced before involves 403 English words, word phrases, neologisms and their definitions related to the coronavirus epidemic and COVID-19 situation during the first wave.

A COVID-19 globális humán pandémia és a schengeni határellenőrzés rendje

Cél: A tanulmány célja a 2020 márciusában Európában megjelent COVID-19 járvány schengeni határellenőrzési szabályokra gyakorolt hatásának elemzése a megállapodásban részes országok, különösképpen Magyarország tekintetében. A tanulmány azt kívánja bemutatni, hogyan vált egyre gyakoribbá a belső határokon a schengeni határ ellenőrzésének visszaállítása mint a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély ellen való védekezés eszköze. Módszertan: A cikk elkészítése során a COVID-19 járvány elleni védekezés érdekében hozott hazai és uniós jogszabályokat tanulmányoztam át, valamint a határforgalomi és irreguláris migrációs statisztikai adatokat elemeztem. Megállapítások: A schengeni belső határokon a határforgalom ellenőrzésének visszaállítását a tagállamok egyre gyakrabban alkalmazzák a belső biztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében. A COVID-19 járvány terjedésének megállítása érdekében több tagállam számára is kézenfekvő megoldásnak látszott a belső határokon a határellenőrzés visszaállítása. A korlátozó intézkedések hozzájárultak az irreguláris migráció volumenének csökkentéséhez és a járványgörbe ellaposításához is, ugyanakkor szükséges a szabad mozgás lehetőségének visszaállítása is. Érték: A cikk a COVID-19 járvány első két hullámának idején a tagállamok által a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedéseket elemzi. A későbbi járványhullámok idején hozott intézkedések vizsgálata és ezek hatása az irreguláris migráció alakulására képzi a következő kutatások egyik lehetséges témáját.Alternate : Aim: The aim of the study is to analyse the impact of the COVID-19 pandemic in Europe in March 2020 on the Schengen border control rules for the countries party to the agreement, in particular Hungary. The study aims to show how the reintroduction of Schengen border controls at internal borders has become increasingly common as a means of protecting against a serious threat to public policy or internal security. Methodology: In preparing this article, I reviewed national and EU legislation to combat the COVID-19 epidemic, and analysed statistical data on border movements and irregular migration. Findings: The reintroduction of border controls at the Schengen internal borders is increasingly used by Member States to counter threats to internal security. The reintroduction of border controls at internal borders seemed to be an obvious solution for several Member States to stop the spread of the COVID-19 epidemic. Restrictive measures have also contributed to reducing the volume of irregular migration and flattening the epidemic curve, but it is also necessary to restore freedom of movement. Value: This article analyses the measures taken by Member States during the first two waves of the COVID-19 epidemic to prevent the spread of the epidemic. The measures taken during subsequent waves and their impact on the development of irregular migration are a possible topic for future research.

Betekintés a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportjának munkájába

Cél: A szerző a Kúria emberkereskedelem bírói értelmezését vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának vezetőjeként a joggyakorlat-elemző csoport munkájának bemutatására vállalkozik. Módszertan: A tanulmány első részében a vizsgálat tárgyának megjelölése mellett a csoport megalakulása és eddigi munkája kerül bemutatásra. Részletezésre kerül a megalakulás körülményei a váratlanul kitört COVID–19-világjárvány közepette, és miképp érintette a csoport munkáját az a nem mindennapos tény, miszerint a megalakulást követően igen röviddel a vizsgálat tárgyát képező jogterület jogi szabályozása teljes egészében megváltozott. Megállapítások: Az írás második részében mintegy a joggyakorlat-elemző csoport hipotéziseként részletesen írás olvasható az emberkereskedelem törvényi tényállásának és bírói gyakorlatának változásairól, választ keresve arra a kérdésre, hogy milyen nehézségek jelentkeztek rendszerszinten az emberkereskedelem beiktatásával a jogalkalmazásban, hogyan ütköztek az e címen büntetni rendelt magatartások más, a magyar jogrendszerben mélyen gyökerező törvényi tényállásokkal, milyen megoldásokat keresett a jogalkalmazó és a jogalkotó e problémák feloldására, és mi várható a jogalkalmazásban az emberkereskedelem törvényi tényállásának legutóbbi, teljes átstruktúrálását követően. Érték: A Kúria joggyakorlat-elemző csoport munkájának bemutatásán keresztül kutatás olvasható az emberkereskedelem törvényi tényállásának és bírói gyakorlatának változásairól.Alternate : Aim: The author undertakes to present the work of the case law analysis group as the leader of the jurisprudence analysing group by examining the judicial interpretation of human trafficking of the Supreme Court. Methodology: In the first part of the study, in addition to indicating the subject of the study, the formation and work of the group so far are presented. The circumstances of the formation in the midst of the unexpected COVID pandemic and how the group’s work was affected by the unusual fact that the legal regulations of the area under investigation have changed completely shortly after its formation are detailed. Findings: In the second part of the paper, as a hypothesis of the jurisprudence analysis group, a detailed article is written on the changes in the legal situation and judicial practice of trafficking in human beings, answering the question of systemic difficulties in enforcing with other legal facts deeply rooted in the Hungarian legal system, what solutions did the law enforcer and the legislator seek to solve these problems and what can be expected in the application of the law after the last, complete restructuring of the legal facts of human trafficking. Value: Through the presentation of the work of the Suprem Court’s case law analysis group, research on changes in the legal facts and judicial practice of human trafficking can be read.

A világjárvány hatása az emberkereskedelemre az első két év tapasztalatai alapján

2020 kiemelkedő év volt a hazai emberkereskedelem elleni fellépésben: fontos jogszabályi változások mellett hatályba lépett az emberkereskedelem elleni stratégia. Ugyanakkor ez volt az az év, amikor meg kellett tanulnunk, hogy egy parányi kórokozó hogyan változtatja meg egyik napról a másikra az életünket. 2020 márciusától jelen sorok írásáig a koronavírus-világjárvány negyedik hullámát éljük Magyarországon: a társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata emiatt különösen nehéz. Korántsem látjuk a járvány végét, az egyes hullámoknak más és más hatásai voltak, ezek feltárása, megismerése hosszabb időt igényel. Cél: Ebben a tanulmányban a 2021 őszén rendelkezésre álló ismereteket összegezzük, kifejezetten az emberkereskedelemmel összefüggésben, kiemelve, hogy ezek részben hipotézisek, amelyek igazolása vagy cáfolata a következő évek feladata lesz. 2021 őszére az emberkereskedelem tényállása alapján indult ügyek számának emelkedése számottevő, felmerül a kérdés azonban, hogy ennek okai miben keresendők. Van-e, lehet-e kapcsolat a világjárvánnyal, illetve mi a tapasztalat a gyakorló szakemberek, áldozatok szemszögéből? Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása mellett mélyinterjúk készültek emberkereskedelem áldozataival. Megállapítások: A 2020 óta tapasztalható ügyszám emelkedés a 2018 óta ezen a területen, ám különböző szerveknél (ügyészség, rendőrség, gyermekvédelem) közel egy időben elinduló folyamatok eredménye, és egyelőre a számokban a pandémia hatása nem mutatkozik meg, bár a módszerek változása már tetten érhető. Érték: A járvány emberkereskedelemre gyakorolt hatásainak első összegzése a nemzetközi szervezetek anyagaiban már olvashatók, de országspecifikus, a hazai megközelítést tartalmazó még nem készült. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjnak köszönhetően további interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések során folytatódik a világjárvány emberkereskedelemre tett hatásának vizsgálata.Alternate : 2020 was a landmark year in the fight against trafficking in human beings in Hungary: the anti-trafficking strategy came into force, along with important legislative changes. It was also the year when we had to learn how a tiny pathogen can change our lives overnight. Between March 2020 and the time of writing this article, we are experiencing the fourth wave of the coronavirus pandemic in Hungary, making it particularly difficult to assess its social and economic impact. We are far from seeing the end of the epidemic, each wave has had different effects, and it will take longer to explore and understand them. Aim: This paper summarises the knowledge available in autumn 2021, specifically in the context of trafficking in human beings, stressing that these are partly hypotheses which will have to be confirmed or refuted in the years to come. By autumn 2021, there has been a significant increase in the number of cases of trafficking in human beings, but the question arises about the reasons for this. Is there, or could there be, a link with the pandemic, and what is the experience of practitioners and victims? Methodology: The study was based on a review of the available international and national literature and in-depth interviews with victims of trafficking. Findings: The increase in the number of cases since 2020 is the result of a process that has been underway in this area since 2018, but at different bodies (prosecution, police, child protection) at almost the same time, and the numbers do not yet reflect the impact of the pandemic. However, changes in methods are noticeable. Value: A first synthesis of the consequences of the epidemic on trafficking in human beings is already available in the materials of international bodies, but a country specific approach, including a domestic one, has not yet been developed. Thanks to the Bolyai János Research Fellowship, further interviews and focus group discussions will be conducted to explore the impact of the pandemic on human trafficking.

Nemzetközi Rendészeti Figyelő IV

A rovat ezúttal a rendészeti igazgatás és a bűnüldözés több területéről villant fel nemzetközi méretekben is érdeklődést kiváltó kutatási eredményeket. Ezek sorában történeti áttekintésen keresztül, statisztika megjelenítésével ismerhetjük meg a bérgyilkosságok alakulását az Orosz Föderációban a 2003–2019 közötti időszakban. Két további recenzió a COVID–19 járvány rendészeti és közpolitikai összefüggéseit tárgyalja. Egyfelől megismerkedhetünk az Egyesült Államokban követett gyakorlattal, ami jellemezte a rendőrség járványkezelésben játszott szerepét, másfelől pedig képet kapunk a koronavírus-járványnak a környezetvédelemre és közegészségügyre gyakorolt hatásairól. Visszatérő téma a rendőrségeket sújtó korrupció, ezúttal törökországi példákon keresztül bemutatva. Új megvilágításban olvashatunk a köz- és a magánbiztonság hibridnek is nevezhető gyakorlatáról. Izgalmas téma a rendészettudomány és a gyakorlat között jelentkező vitakérdések áttekintése. Kulcskérdés, hogy a biztonság- és rendészetelmélet területén végzett tudományos kutatások egy független tudományos diszciplína keretében történhetnek, illetve társulhatnak-e más tudományágakkal is? A bűnmegelőzésnek egy sajátos területe az építészet, amelyben szempont a városi biztonság növelése a lakótelepek környezetében. Ennek érdekében várostervezők, kriminológusok és rendőrségi szakemberek együttműködésére van szükség.Alternate : The column flashes excellent and also internationally interesting research results from several fields of law enforcement management and law enforcement practice at this time. Here you can get acquainted through several historical surveys and by use of statistics the course of contract killings in the Russian Federation between 2003 and 2019. Two further recensions focus on the coherences of law enforcement and public policy during the COVID-19 pandemic. On one hand you can get known the practice in the United States, characteristic for the role of the police in management of the pandemic, and on the other hand you can get a picture of the effects of coronavirus pandemic on environment protection and public health. A recurring topic is the corruption meeting the police organisations, through Turkish examples at this time. You can read in a new aspect about the „hybrid” practice of public and private security. An exciting topic is the review of debate questions between law enforcement science and practice. Here is a key question whether the scientific researches on the fields of security and law enforcement theory can be realised within the frames of an independent discipline and if they can consort with other scientific branches, too. A special area of crime prevention is architecture, where an important aspect is the increase of urban security in the environment of housing estates. To realise that, a cooperation among urban planners, criminologists and police experts is needed.

Az európai IT-biztonság jelenlegi kihívásai

Egy 2020. december 11-én publikált sajtóhír nagy visszhangot keltett az információs technológia (IT) világában. Ebben Alaa Abdulridha írta le, hogyan talált komoly sebezhetőségeket a Facebook subdomainjaiban. Mindez azért történt meg, mert a COVID-19 vírus miatti távmunka alatt sok szabadideje maradt, amit „hasznosan” kívánt eltölteni. Érdekesség, hogy a sajtóhírt olvasva a cikkben megjelölt Twitter hivatkozásra kattintva egyből üzenetet kaptam, miszerint illetéktelenek hozzáfértek az általam használt fiókhoz, így jelszómódosítást javasoltak. Mindez elegendő motivációt adott számomra ahhoz, hogy a témát mélyrehatóbban kezdjem el vizsgálni.Alternate : A press release published on 11 December 2020 has caused a great echo in the IT world. In it, Alaa Abdulridha described how he found serious vulnerabilities in Facebook's subdomains. All of this happened because during home office due to the COVID-19 pandemic, he had plenty of free time left that he wanted to spend productively. Interestingly, while reading the press release, I immediately received a message by clicking on the Twitter link marked in the article that unauthorized people had access to the account I was using, so they suggested to change my password. All of this gave me enough motivation to start exploring the topic in more depth.